Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály,

Foglalkoztatás-felügyeleti Hatósági Osztály

Osztályvezető: 

Közérdekű adatok

Cím: 1055 Budapest, Balaton utca 7-11

Postacím: 1555 Budapest Pf. 70.

Telefon: Kiss-Vámosiné dr. Sirkó Ivett Anna alezredes: 061 4741279

E-mail: qVsJt5WWiNUaGF0b3NhZ2loaXZhdGFsQGhtLmdvdi5odQ==

Ügyfélfogadás: előzetes bejelentkezést követően

 E-mail: DuaaPmnQJTt9zzDJYrE0MaGF0b3NhZ2loaXZhdGFsQGhtLmdvdi5odQ==

Illetékességi terület

A honvédelmi munkaügyi hatóság kijelöléséről és az ágazati munkaügyi hatósági tevékenység sajátos szabályairól szóló 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet  (továbbiakban: 10/2012. HM rendelet) 2. §-ában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Magyar Honvédség katonai szervezetei, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, valamint azon gazdasági társaságok, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja (együtt: honvédelmi foglalkoztatók) tekintetében az elsőfokú munkaügyi hatósági jogkört országos illetékességgel a HM Hatósági Hivatal (továbbiakban: Hatóság) vezetője gyakorolja. 

Az elsőfokú munkaügyi hatósági döntések előkészítője a Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság (a továbbiakban: HMFI). A döntések tényleges kiadmányozója HMFI igazgatója.

Hatáskör

A honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi hatósági tevékenységet a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.), valamint a 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet szabályozza.

A munkaügyi ellenőrzést a Met. 3. §-ában rögzített körben és szempontok szerint a Hatóság munkaügyi felügyelői végzik.

A Met. 8/C. §-a alapján, a munkaügyi hatóság a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet. 

A munkaügyi hatósági jogkör gyakorlója eljárása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

Hatósági tevékenységek

I. Munkaügyi hatósági ellenőrzés

II. Rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása

III. Panaszok és közérdekű bejelentések elbírálása

I. Munkaügyi hatósági ellenőrzés

1. Ügyleírás 

A munkaügyi ellenőrzés kizárólag hivatalból indulhat. Az ügyfél (foglalkoztató) saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti. Helyszíni munkaügyi ellenőrzést egyidejűleg legalább két hatósági ellenőrzésre jogosult személy (munkaügyi felügyelő) végezhet. 


2. Vonatkozó jogszabályok

- A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.);

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);

- a honvédelmi munkaügyi hatóság kijelöléséről és az ágazati munkaügyi hatósági tevékenység sajátos szabályairól szóló 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet.


3. Szükséges nyomtatványok

Nincs.

4. Ügyintézés menete

Amennyiben a Hatóság a munkaügyi ellenőrzés során nem tár fel hiányosságot vagy hibát, egyszerűsített jegyzőkönyvben rögzíti az ellenőrzés során tapasztaltakat, melyet az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld. 

Az eljáró munkaügyi felügyelők jegyzőkönyvet vesznek fel a feltárt hibákról, hiányosságokról, amely a hivatalbóli eljárás megindításának alapjául szolgál. 

Amennyiben a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt előírásokat megsértette, és az a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a jogszabálysértés nem orvosolható, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ebben az esetben az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. 

A munkaügyi ellenőrzés során, a Met. 6/A § (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság kiszabásától a hatóság nem tekinthet el, határozatban dönt annak kiszabásáról.

5. Ügyintézési határidő

A Hatóságnak az eljárás megindulását, vagy megindítását követően a Ket. szerinti ügyintézési határidő – 21 nap – áll a rendelkezésére, hogy a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést meghozza és gondoskodjon a döntés közléséről. Ezt a határidőt kivételesen indokolt esetekben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal lehet meghosszabbítani.

A Met. 3. § (1) bekezdésének a), f), g) és k) pontjában meghatározott szabályok megsértése miatt folytatott eljárásokban az ügyintézési határidő két hónap. 

Az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. 

Az ügyintézési határidőbe nem számít be számos eljárási cselekmény, melynek körét a Ket. 33. § (3) bekezdése határozza meg.

6. Illeték és eljárási díj mértéke, fizetésének rendje

Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. §-a  és melléklete határozza meg: 

- általános tételű eljárási illeték 3.000 forint;

- első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha az Itv. másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. 

- végzés elleni fellebbezésért – ha az Itv. másként nem rendelkezik – 3.000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

A tárgyi és a teljes személyes illetékmentességben részesülők körét az Itv. 4-6. §-ai állapítják meg.

II. Rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása

1. Ügyleírás

A munkaügyi hatóság a honvédelmi foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségével kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza azoknak a honvédelmi foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg. 

2. Vonatkozó jogszabályok

- A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.);

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);

- a honvédelmi munkaügyi hatóság kijelöléséről és az ágazati munkaügyi hatósági tevékenység sajátos szabályairól szóló 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet;

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 82. § (5) bekezdés b) pontja;

- a munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 31/2012. (X.16.) NGM rendelet.


3. Szükséges nyomtatványok

Nincs.

4. Ügyintézés menete

Amennyiben az ügyfél hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemmel fordul a Hatósághoz és a kérelem megfelel a Ket.-ben foglalt rendelkezéseknek, a Hatóság köteles illetékességi területén, hatáskörébe tartozó ügyben eljárást folytatni. A Hatóság az eljárás megindulását követően köteles bizonyítási eljárást lefolytatni, szükség esetén hatósági ellenőrzést tarthat. 

5. Ügyintézési határidő

A hatósági bizonyítvány, a kiállítására vonatkozó kérelem esetén az előterjesztéstől számított tíz napon belül kerül kiadásra.

6. Illeték és eljárási díj mértéke, fizetésének rendje

Jelenleg illeték és eljárási díj nem terheli a hatósági bizonyítvány kiállítását.

III. Panaszok és közérdekű bejelentések elbírálása

1. Ügyleírás

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.  

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

2. Vonatkozó jogszabályok

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény. 


3. Szükséges nyomtatványok 

Nincs.

4. Ügyintézés menete

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv).

Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.

Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.


A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított az egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

 a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,

 b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,

 c) az okozott sérelem orvoslásáról és

 d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.


A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

5. Ügyintézési határidő

A panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.